Olyan magas elektroszmog kitettségben élünk, amelynek beláthatatlan egészségi kockázatai vannak. A sugárzás, mint észrevétlen jelenség a közvetlen környezetünkben úgy van jelen, hogy arról valós, érzékelhető, aktuális tudomásunk lenne. Ily módon az elektroszmog folyamatos jelenléte negatív hatással van testünk jól szabályozott működésére, befolyásolja bioritmusunkat, agyműködésünket, hormonrendszerünket és hosszú távon károsíthatja egész szervezetünket.

A lakásunkban, házunkban, az irodánkban sokkal több veszélynek vagyunk kitéve, mint gondolnánk. A mérés célja, hogy feltárjuk ezen veszélyforrásokat, a sugárzási kitettségek mértékét, megállapítva az egészségi kockázatokat. Sugárzásmérést követően, a vizsgálati eredményeket akkreditált jegyzőkönyvben dokumentáljuk.

Biztonságban élünk otthonainkban?

A műszeres felmérés áttekintést ad olyan fizikai, kémiai és biológiai veszélyekre, amelyek jelen vannak a körülöttünk lévő terekben, vagyis munkahelyeinken, ingatlanjainkban, élettereinkben ahol tartózkodunk, éljük mindennapjainkat. Valamennyi vizsgálati eredmény jegyzőkönyvben dokumentált, így a potenciális problémák azonosítottak és megteremtik egy hatékony védekezési stratégia alapját.

SBM/2008 SBM/2015 Nemzetközi Épületbiológiai Szabvány szerinti határértékek alapján határozzuk meg a kitettségek szerinti aggodalmakat (anomáliákat).

Az elektroszmog mindenen áthatol – ebben különbözik minden más sugárzástól.

Az elektroszmog a frekvenciától függő mélységig behatol a testszövetekbe – a mobiltelefonok esetében egy centiméterig. A rádiófrekvenciás (RF) energia elnyelődik a testben, és melegedést okoz. Az expozíció által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelmű kapcsolatban áll ezzel a melegedéssel.

Hatósugara a forrás átmérőjének többszöröse, hatása a távolság négyzetével csökken.

Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik.

Az elektroszmog minden formája mindig káros, de leginkább alvás időszak alatt. Külső ritmizáló jelként hat az élő szervezetre, az agyműködést, a légzést, a szívritmust és a vérkeringést egyaránt befolyásolhatja, a vér fizikai összetételét megváltoztathatja, a sejtek információcseréjét és ezáltal magát az osztódási folyamatot is megzavarhatja. A jelentős pulzáló elektromágneses sugárzásnak kitett területen nem szabad aludni, huzamosan ott tartózkodni, amennyiben a mágneses indukció ill. az elektromos térerő vagy RF-elektroszmog esetében a teljesítmény-sűrűség meghalad bizonyos értéket. Az elektroszmog hatása alvás alatt a legkárosabb, mivel egyebek között, egyaránt gátolja a létfontosságú szerotonin és melatonin hormonok termelődését, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet öngyógyító folyamatait. Az agyi tobozmirigy a melatonin neurohormon által vezérli többek között az alvási és ébrenléti ciklust. A tobozmirigy nagyon érzékenyen reagál az elektroszmogra, hatására gyorsan megváltozik az egyensúlya. Ennek következtében alvászavarok és krónikus fáradtság léphet fel. A melatonin a rákos sejtek kialakulását is gátolja, ezért az elektroszmog következtében fellépő akár 50 %-os melatoninszint csökkenés nagyban növeli a lehetséges rákos megbetegedés rizikófaktorát.

A radon gáz a talajban, építőanyagban szinte mindig megtalálható Ra-226 izotópból keletkezik. A szemcsékből kilökődve a pórusokba jut, ahonnan kiáramlik a légtérbe. Így a szabad levegőbe is. A radon terhelés műszeresen mérhető, a radon elleni védelem az épületekbe új építésnél előre, de utólag is beépíthető. A zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek magas %-áért.

www.elektrosmognews.de

www.magdahavas.com

Arthur Firstenberg

Electromagnetic Biology and Medicine

WHO

PubMed

Abstract – Europe PMC

EmFacts

Cem Expertise

1984-ben a svéd Aronsson és Johansson professzorok, valamint a svájci S.E.I.C. intézet kutatói által 1989-ben a WHO felkérésére készített tanulmányok kimutatták, hogy a bekapcsolt képernyő előtt eltöltött négyórányi tartózkodás után az adrenalin (stresszhormon) kiválasztása csökken a felnőtt szervezetben. Ennek oka, hogy a szervezet az adrenalint visszatartja, és egy huzamosabb adrenalin telítettségi állapotról beszélhetünk a képernyő használójánál – úgy, mint az extrém sportok esetében. A gyermeki (pubertás kor körüli) szervezetre vonatkozóan ez az érték négy óra helyett csupán 50 perc volt. A kilencvenes években, hazai kutatók által készített felmérés adatai szerint – melyben az olvasható. hogy a fiatalok 50%-a hétvégén kettő vagy több órát számítógépezik és 80%-uk néz televíziót, vagy videó filmeket két óránál tovább, illetve hét közben is nagy részük kb. 20 órát tölt képernyő előtt – a fiatalok igen gyakran tapasztalják ezt az adrenalin telítettséget. Marcel Rufo, francia professzor 1990-ben készített tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekeknél 40 perc képernyőhasználat után az iskolai teljesítmény harmadára csökken, a memorizáló képesség ötödrészre csökken, míg az idegesség, agresszivitás és az erőszakos viselkedés háromszorosára nő.

A WHO-IARC, sugárzással foglalkozó nemzetközi központ a kilencvenes évek végén felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyermeknél alakulhat ki leukémia, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosság körében.

Az elektromágneses sugárzások az energetikai rendszerünket gyengítik le sejtszinten. Legyengül többek között az immunrendszer és a központi idegrendszer, ezért szervezetünkben számos gyulladásos folyamatok, daganatok aktíválódnak, valamint széleskörű idegrendszeri, mentális problémák alakulhatnak ki. Egyre több tudományos tanulmány kimutatja, hogy a sugárzás és az általa okozott hőhatás együttesen számos egészségügyi problémához vezethet.

A megnövekedett elektroszmog lehetséges egészségügyi kockázatai lényegében az alábbiak szerint nevesíthetőek, illetve a feltüntetett egészségügyi problémákkal hozhatóak összefüggésbe:

alvászavarok

szédülékenység

gyakori hányinger

kiütések

székletproblémák

gyakori fáradtság

cukorbetegség, IR

impotencia, frigiditás

termékenyítő képesség csökkenés, meddőség

korai abortusz

pajzsmirigy problémák, hormonális problémák, miómák, ciszták
vetélés (medicalonline.hu 20180701) koncentrációhiány

depresszió

pánik szindróma

fejfájás

fülzúgás, halláskárosodás,

embólia

trombózis

feji melanomás betegségek gyulladások

különböző daganatok

teljesítmény csökkenés, látásromlás

gyermekkori leukémia

reumatikus gyulladások

ízületi problémák

izomsorvadás

elektro-hiperérzékenység

keringési zavarok

súlyosabb esetben szív- és keringési problémák, akár

DNS mutációk is (webbeteg.hu 20160701 WIFI allergia)

kevesebb anyatej (szülés után)

meghosszabbodó rehabilitáció műtétek, sérülések után

alkohol-, dohány-, illetve drogfüggőség

epileptikus rohamok,  lassúbb gondolkodás, sclerosis multiplex,  alzheimer kór, skizofrénia

lassabb reflexek

A WHO potenciálisan rákkeltő 2B. kategóriába sorolta az elektroszmogot.

dohányzás

alkoholfogyasztás

azbeszt